ABA-NOVÁK Vilmos

1894-ben született Budapesten, egy budai polgár család középső gyermekeként. Édesapja mérnökként bizonyára befolyásolta fia rajztudását, sőt a családban voltak már művész elődök is, akik megfertőzhették a festészet szeretetével. Aba-NovákVilmos anyai dédapja, Ritter Eduárd ismert népélet-, és történelmi zsánerkép festőként alkotott Bécsben, Ausztriában. Sőt a művész édesanyja, maga is művészlelkű, bohém kedélyű személyiség volt. Ez a szerencsés körülmény legalábbis nem gátolta a fiú pályaválasztását. A tényállást erősítette még, hogy Aba-Novák nagynénje Waginger Helén is vasárnapi festőként bizonyára erős hatással volt a fiatal Novák Vilmosra.

1894. figyelemre méltó dátum. Ez a korszak érdekes átmenetet képezett egy régi világból egy újba. Már csak pár év és elkezdődik az első nagy világégés, amilyen a XIX. században elképzelhetetlen volt. De azok a technikai vívmányok is elképzelhetetlenek tűntek volna ebben a régi században, melyek hamarosan megjelentek az új századforduló környékén. Közép-Európában többek között egy politikai-társadalmi szerveződés is felbomló félbe kerül az első világháború befejeztével meg is semmisül és új államok jönnek létre a helyén, melynek következményeként a második világháború is kitör majd. Ebben az évben, 1894-ben Budapesten megnyílik a Nemzeti Szalon, napvilágra került a Franciaországban antiszemita pogromhangulatot kiváltó Dreyfus-ügy, a Lumière fivérek szabadalmaztatják a Cinematographe-ot, egy kombinált filmfelvevőt és -lejátszót. Aba-Novák kortársai közül ugyanebben az évben születnek meg többek közt Szőnyi István, Derkovits Gyula és Molnár C. Pál.

Aba-Novák Vilmos tizennyolc éves korában kezdte művészeti tanulmányait, a Képzőművészeti Főiskolán, ahonnan ösztöndíjasként, első mestere Fényes Adolf Szolnoki festőtelepére került gyakorlatra. Két évet tölthetett el a főiskolán, ezután 1914-ben, a világháború első évében már a fronton találta magát, ahol többször is megsebesült. Frontsérüléseket szerezve részt vehetett a volt frontszolgálatot teljesítő képzőművész növendékeknek szervezett nagybányai művésztelep munkájában. Itt találkozott többek közt Szőnyi Istvánnal is.

A háborút követően 1918. novemberében a József Műegyetem rajzi tanszékén állást vállal, majd egy évvel később mindentől és mindenkitől függetlenül rajzolni kezd, éjt-nappallá téve minden idejét a rajznak, grafikának szenteli, a végkimerülésig fejleszti magát. Majd ahogy egy visszaemlékezésében vallja mindent elölről kezd, amit eddig tanult és elkezdi festeni már akkor szuggesztív képeit. Aztán 1922-ben, amikor ismét beiratkozik a főiskolára - Olgyai Viktor növendékeként -, figyelmét a grafikai műfajok, a rézkarc és a rajzolás köti le. Itt ismét kapcsolatba kerül Szőnyi Istvánnal is, akivel együtt dolgozik. 1923. környékén születnek azok a művei, melyeket az ún. árkádiás-stílusban festett, ezek főleg portrék, egész alakos aktok, aktok a szabadban-témájú alkotások. Aba-Novák mellett Szőnyi István, Patkó Károly, Korb Erzsébet, Paizs Goebel Jenő alkották meg Árkádia-festészet névvel illetett képeiket 1918. és 1928. között. 1925-ben elnyeri a Szinyei-társaság díját és a következő év tavaszától Itálián és Svájcon keresztül Párizsba utazik. Közelebbről is megismerkedik az akkor legdivatosabb európai festészettel, de Amerikában is szerepel az idős Iványi Grünwald Bélával együtt.

1929. januárjától tizennégy hónapon át római ösztöndíjas lesz, Gerevich Tibor, a Római Akadémia szellemi szervezője hívja az elsők között Rómába. Valami történt Aba-Novák Vilmossal Olaszországban, Rómában. Az 1930-as évek elején átértékelődött életműve, festészete kiteljesedett. Visszatérve Olaszországból már csak kimondottan tempera technikával festett új korszakát jelentő képeivel jelentkezett. Ezek a néha az abszurditásig menő vidám képek nagyon jól jellemzik Aba-Novák életvidám, robosztus festészetét, elpusztíthatatlan jókedv él bennük. Aba-Novák lenyűgöző személyiségéről, emberszeretetéről legjobban tanítványai tudtak mesélni. Bényi László így emlékezett mesteréről: „Aba Novákot elsősorban embersége miatt szerettük. Nemcsak rajzainkra figyelt, fejlődésünket irányította, hanem sorsunkra, problémáinkra is. Aki rászorult, az - mint Mednyánszky csavargói - a műteremben alhatott. Akitől lábbelije búcsúzott, megkérdezte: "Hányas cipőt hord, atya"? Ám nemcsak vagabund tanítványai voltak, mint Rozs Jancsi, akit kőművesként fedezett fel, hanem tehetősebb növendékei is. Aba-Novák iskolája akkor Pesten, a Klotild-palota 1. emeletén volt. (Később a mai Astoria szomszédságában lévő műterembe költözött.) A mester - akkor 38 évesen - korpulens alakjával, határozott gesztusaival családfő-atya benyomását keltette bennem, holott ő hívott minket, növendékeket "atyának". Engem később "sofort tehetség"-nek nevezett, ami módfelett lelkesített. Hollósy Simon lehetett ilyen fulmináns, lenyűgöző egyéniség, akiért növendékei otthagyták a nagyhírű akadémiát, sőt később Nagybányára is követték”.

Hazatérése után pár évvel kinevezik a Képzőművészeti Főiskola tanárává. Bár eddig is tanított magániskolájában, de ez a kinevezés nagyban hozzájárult művészi rangjának emeléséhez. Aba-Novák első napjáról a képzőművészeti főiskolán a kolozsvári festő Kovács Zoltán így emlékszik vissza mesterére: „Mire betegségemből, tüdő- és mellhártyagyulladásomból 1939-ben felgyógyultam, az akadémián is elkövetkezett a nagy nap: a műterembe berobbant új professzorunk, Aba-Novák Vilmos. Így kell mondanom: berobbant. Egy tekintélyes, jól megtermett, súlyos ember. Bejött vidáman, letette hatalmas kerek kalapját, és köszöntött bennünket: „Na, mi újság, atyák?” kérdezte, s egy mozdulattal jelezte, hogy ebbe mindenki beletartozik, a lányok is. A modell ki volt állítva, ki-ki a maga módján rajzolta. Õ végigment a termen, egyik-másiknál megállt, és hallatlan szuggesztivitással magyarázott. Villámgyorsan rajzolt. Úgy ismerte az anatómiát, mint a saját tenyerét”.

Aba-Novák Vilmos miután hazatért Rómából 1930-ban, a legdivatosabb festőművészek közé tartozik, képeit már ekkor rendszeresen hamisítják, korabeli lapok írnak ezekről a botrányokról, melyek akkoriban nagy feltűnést keltettek. Sorra kapja murális megbízásait, táblaképekre már kevés ideje jut. Egyházi és állami megrendelésekre számos megbízást kap, így készülnek el híres munkái, többek között a szegedi Hősök kapuja és Dömötör-torony freskója, a székesfehérvári pannója, a jászszentandrási templom freskója, vagy a budapesti Városmajori templom pannója és mennyezeti freskója.  

1938-ban jelentkeznek először közelgő betegségének tünetei, betegségéhez nagyban hozzájárulhatott, hogy fokozott erőfeszítéssel, magát sohasem kímélő módon teljesítette megbízásait. Életmódját tekintve két ember energiájával élte életét, mert szeretett élni, megtöltötte maga körül a teret – mondják. Élete végén készült el rózsadombi műterme, melyet már nem használhatott ki korai betegsége folytán. Egy visszaemlékezés szerint betegsége végül teljesen legyűrte az egykor életerőtől duzzadó mestert: „ Akkor már készen volt Budán, a hegyoldalban gyönyörű lakása és óriási, modern műterme. Bement az ember az épületbe, jobbra-balra helyiségek, szobák, s utána a lépcsőkön befelé haladva lehetett bejutni a műterembe. Abban a szobában, ahol a vendégeit fogadta óriási fotelek voltak, s most az egyikben egy kicsi töpörödött embert láttunk. Õ, aki egyszálbél szegény ifjúként a cirkuszban birkózott, úgy tartotta fenn magát, aki később nagytestű fiatalemberré izmosodva a medvével birkózott a porondon, most a fél fotelt sem töltötte ki. Megdöbbentünk... Félbe maradt a győri templom freskója, õ pedig meghalt, mielőtt a római mennyezetfreskóhoz hozzákezdhetett volna”.

Wittek Zsolt

Festőművészeink a korabeli sajtó írásaiban Válogatott írások. Ára:5000Ft, utolsó példányok!, A könyv félszáz XIX. és XX. századi festőművészünk életét mutatja be a korabeli sajtó (Nyugat, Az Est) tükrében. Olvasmányos, oknyomozó formában tálalt történeteken keresztül nyerhetünk bepillantást a kor hangulatába és a főszereplő festőművészek közelebbi életébe. A kiadványban a történetek mellett művészportrék és festmények reprodukciói is felvonulnak, de szolgál rövid monográfiákkal és terjedelmes forrásmegjelölésekkel is. Miképpen írtak a századforduló Magyarországán a művészetről, festőművészekről, a korabeli sajtóban? Érdekelte az embereket művészeti életünk, ennek a páratlan korszaknak művészeti forradalma, vagy egyáltalán - ha ma olvassuk ezeket az írásokat - lehet-e érzékelni valamit, abból a hangulatból, ami ennek a kornak a sajátja volt? A kötet készítői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy korhangulatot adjanak vissza a századforduló (1899-1900) körüli időkből.. 240 színes oldal, puha kötés, 2006., ragasztott kötés.

SCHÖNBERGER, Schönberger Armand kismonográfia, Ára: 2800Ft Schönberger Armand a XIX. században született (1885), de dinamikus, és magával ragadó művészete már a következő század ízig-vérig modern festészete, az expresszionizmus, a kubizmus, és a futurizmus bűvkörében oldódik fel, kel életre. Önmagát soha nem előtérbe helyező karaktere folytán háttérbehúzódó volt, és talán ez is közre játszott abban, hogy a művészettörténet keveset foglalkozott személyével és kissé el is hanyagolta munkásságának fénykorában, és a közelmúltban egyaránt. E művész nevének legalábbis oly gyakran kellene a köztudatban mozognia, mint Derkovits, Kmetty, vagy Perlrott Csaba esetében. És sajnos mégsem ez a jellemző, még mindig keveset tudni életéről.Schönbergert kutatni hálás feladat, hiszen titokzatos alakja még mindig rejtve van sokak előtt, de megfejteni e titokzatosságot még izgalmasabb kihívás. Rejtőzködő személyiségéről azonban képei majdnem mindent elárulnak, s amit nem, azt írásából megfejtjük, így hozva közelebb az olvasóhoz e megrögzött, magának való, hihetetlen festőegyéniséget.

50KettőKortárs. 2007. 50KettőKortárs. Exkluzív művészeti album. A 380 oldalas művészeti album 52 kortárs művészt mutatja be munkásságán keresztül. A monográfiák mellett közel 500 színes fotó illusztráció található a könyvben. Az album a kortárs magyar képzőművészet egy szeletét adja az olvasó kezébe. 52 kortárs művész - 52 különböző látásmód, nonfiguratív, tájkép, absztakt, life-style, dark témákban. Az album ára 9.000.-Ftutolsó darabok!!!

                   

KÓRUSZ József

SCHÖNBERGER ARMAND  TÁRSASÁGBAN (BAL OLDALON)                                    

 Schönberger Armand